Méhnyakrák

A méhnyakrák a második a leggyakoribb daganatos megbetegedés a 45 év alatti nők körében. Hazánkban még ma is közel 450 nőt, édesanyát vesz el a családjától évente, annak ellenére, hogy védőoltással és rendszeres szűréssel már megelőzhető!

Szemben azzal, amit számos ember hisz, a méhnyakrák nem örökletes betegség. Sőt, kutatók bebizonyították, hogy a human papilloma vírus (HPV) bizonyos típusai idézik elő a betegséget.
A méhnyakrák egy olyan daganatos elváltozás, amely jellemzően két hámfelület - a méhnyak belső felületén lévő mirigyhám és a külső méhszájat borító laphám találkozásánál alakul ki. A méhnyakrákos esetek döntő többsége (~80-90%-a) laphámrák, és csak az esetek kisebb hányadában fordul elő mirigyrák. A betegség - amely elsősorban a 35-45 éves korú nőket sújtja - általában észrevétlenül alakul ki, és tünetek már csak akkor jelentkeznek, amikor a betegség előrehaladott állapotban van.
Van néhány olyan rizikótényező, amely elősegíti a rák kialakulását. Ilyen a genetikai hajlam, a dohányzás. Ráadásul a nikotin önmagában is közvetlen rákkeltő hatású. A csökkent, illetve elégtelen immunválasz is elősegíti a rák kialakulását (különösen a szervátültetettek és HIV betegek körében). Növeli a rizikót a fogamzásgátló tabletták 5 évnél hosszabb ideig való alkalmazása, a többszörös terhesség. Fontos befolyásoló tényező még a szexuális aktivitás / viselkedés: a korán elkezdett nemi élet, a gyakori partnerváltás, a nő partnerének szexuális aktivitása, a szexuális partner közelmúltban történt cseréje - mind rizikófaktorok.

Mivel a méhnyakrák kialakulása 10-20 évig is eltarthat, sokáig tünetmentes, és leggyakrabban nőgyógyászati rákszűrő vizsgálatnál ismerik fel. Éppen emiatt fontos, hogy a nők évente járjanak nőgyógyászati méhnyak szűrésre, illetve a védőoltás beadatásával csökkentsék az esélyét egy esetleges HPV fertőzésnek és az abból kialakuló méhnyakráknak.
A méhnyakszűrés rutin vizsgálat, mely során, a nőgyógyász a méhnyakból és a méhszáj felszínéről kis kefe segítségével ún. citológiai mintát vesz, ami minimális kellemetlenséggel jár. Ez kenet formájában eljut egy citológiai laboratóriumba, ahol azt mikroszkóp alatt megvizsgálják, és olyan sejteket keresnek, amelyek rákmegelőző vagy rákos elváltozásra utalhatnak. A szűrés a kóros sejtek korai kimutatásán és a korai stádiumban történő kezelésén alapszik. Javasolt, hogy a lányok 18 éves koruktól kezdve, illetve a szexuális élet megkezdését követő egy éven belül, évenként vegyenek részt méhnyak szűrővizsgálaton.

A szűrés pozitív hatása a méhnyakrákos esetek csökkenésében mutatkozott meg, de szűréssel nem előzhető meg a HPV fertőzés. A HPV fertőzés egyes típusait a szakma véleménye alapján kizárólag védőoltással lehet megelőzni, emiatt a szűrés és a vakcina alkalmazásának kombinációja kívánatos. A legfrissebb szülészeti és nőgyógyászati szakmai állásfoglalás szerint érdemes mind a felnőtt nőknek, mind pedig a szexuális életet még nem élő fiatal lányoknak beadatni valamelyik méhnyakrák elleni védőoltást, ezzel kivédve a jövőbeni HPV fertőzés veszélyét. Újabban a férfiak oltásáról is szólnak, mely közvetve csökkentheti a női megbetegedéseket is. A védőoltások receptkötelesek, a háziorvos, a házi gyermekorvos és a nőgyógyász is beadhatja annak, aki kéri. A méhnyak szűrést minden nőgyógyásznál, nőgyógyászati magán- vagy állami rendelésen lehet kérni.