Ultrahangok

A menstruáció kimaradása után 2 héttel érdemes az első ultrahangvizsgálatot elvégeztetni, ekkor ugyanis a petezsákban már látható az embrió, illetve detektálható a szívműködés is. Az úgynevezett ülőmagasságot (CRL) szokták még ekkor megmérni, amely tulajdonképpen a fejtető-far hossza, és amelyből szoktak még következtetni a terhességi korra szükség esetén. Ekkor már látható, hogy 1 magzat fog-e fejlődni, vagy esetleg többes terhességről lesz szó. Sajnos fény derülhet az esetleges méhen kívüli terhességre is …

A 12. héten (feltétlenül a 11.-13. között!) szükséges a következő ultrahangvizsgálatot elvégeztetni. Ez tulajdonképpen az első genetikai vizsgálat a terhesség során. Ekkor mérik meg az úgynevezett tarkóredőt (nyaki bőrredőt, nuchát, leleteken sokszor NT-vel jelzik). Egyes genetikai elváltozásoknál a tarkó tájon oedema alakul ki, amely miatt ez a rész vastagabb. A vizsgálattal ezt szűrik ki az ultrahangosok. 2,5 mm-nél magasabb nucha érték kóros elváltozásra utalhat, további kivizsgálás szükséges.
Ugyancsak ennek az ultrahangnak a része az orrcsont jelenlétének vizsgálata, Down-kór esetén ugyanis az első trimeszterben ez még nem látható.
Vizsgálják továbbá a magzatok számát, életviszonyát, a magzatvíz mennyiségét, koponyaszerkezetet, gyomor- és hólyagtelődést, végtagok számát és épségét, a köldökzsinórt és megállapításra kerülnek a magzat méretei.

A következő ultrahang vizsgálat szintén egyben genetikai vizsgálat is. A 18-20. héten kerül rá sor az AFP eredményének ismeretében. Elsősorban a magzat gerincének, koponyájának épségére, a hasfal záródására, belső szerveinek esetleges elváltozására fókuszál a vizsgálat. Különös figyelem fordul ilyenkor a szívre, hogy 4 üregű-e, hiszen a genetikai elváltozások jó része szívfejlődési rendellenességgel jár. Az orrcsont mérete is meghatározásra kerül (2,5 mm felett legyen).
Természetesen itt is meghatározásra kerülnek a magzat méretei (koponyaméretek, has körfogat, felkar és combcsont, stb.), valamint a méhlepény elhelyezkedésére is fény derül.

28-32. hét között szokott sor kerülni a következő ultrahangra, melynek célja ekkor már a magzat fejlődési ütemének megítélése, paraméterei, elhelyezkedése a méhben. Jobban látható a koponya szerkezete, az agykamrák, az arcprofil. A méhlepény helyzete és érettségi foka is fontos része ennek a vizsgálatnak.
A manapság oly divatos „babamozit” a 28-30. hétre érdemes időzíteni, hiszen a magzat ekkor már szépen fejlett, testrészei jól kivehetők a felvételeken. Később „kinövik a monitort”! 

Az első CTG vizsgálat alkalmával, valamikor a 35-36. hét körül következik még egy ultrahang, ekkor a magzati méreteken túl elsősorban annak elhelyezkedése a fontos – hogy milyen módon lehetséges a későbbiekben a szülés, illetve a méhlepény érettségi foka – vagyis hogy milyen minőségben képes ellátni a magzatot tápanyaggal.
A vizsgálat ilyenkor kiegészül az ún. flowmetriával, amely során a magzati keringést detektálják Doppler ultrahanggal. Az anyaméhet ellátó erek, a köldökzsinór artériájának és a magzat hasi aortájának áramlása utal arra, hogy a méhlepény megfelelően működik-e, azaz tudja-e táplálni a magzatot, képes-e oxigénnel ellátni.

Természetesen magánrendelőkben, ha a kezelőorvos úgy ítéli meg, a fent felsorolt ultrahangokon túl elképzelhető, hogy akár minden vizsgálat alkalmával monitorizálásra kerül a magzat. Továbbá panasz esetén (pl. ha az addig élénken érzett magzatmozgás ijesztően lecsökken) is ultrahang segítségével győződnek meg a magzat állapotáról.