Az újszülött első napjai

Ma Magyarországon a születést követően átlagosan 72 órát kell a szülőintézményben maradnia a babának – anyának. Régen 1 hét volt a kórházi tartózkodás, császármetszés esetén akár 10-14 nap is, később sima szülés után már 5 nappal haza lehetett indulni panaszmentesség esetén. Mára ez az időtartam már órákban mérhető.
Rövid, de nagyon intenzív idő ez, amikor anyával, újszülöttel sok minden történik és történhet. Alapvető vizsgálatokon túl fontos annak megfigyelése, hogy a baba hogyan alkalmazkodik a külvilági léthez. Optimális esetben zökkenőmentesen zajlik ez az időszak, hiszen természetes folyamatról beszélünk, amely évezredeken át otthon ment végbe. Ha azonban az úgynevezett perinatális (születés körüli) időszakban, amely az egyik legkockázatosabb időszak az életünk során, mégis valami zavar támadna, az orvosi segítség kéznél legyen.

Mikre számíthatunk egy pár órás picivel?

Ha mi gondozzuk az ún. rooming in rendszerben az újszülöttet, látni fogjuk pelenkázáskor, hogy a széklete zöldes – fekete és nagyon nehezen lehet letörölni a popsijáról. Ez az ún. meconiumos széklet, amely a lenyelt magzatvíztől, esetleg megemésztett vér miatt jelentkezik. 1-2 nap után „kitisztul” és szép sárga, anyatejes kaki lesz belőle!

Az első pár napban ún. fiziológiás súlyeséssel szembesülünk, ami azt jelenti, hogy a születési súlyából eleinte veszíteni fog. A széklettel, vizelettel, kilégzéssel távozó folyadékmennyiséget a szoptatással még nem tudjuk majd pótolni. Ez 4-5 napig van így és a testtömeg maximum 10%-ának elvesztését jelenti. Ha túlzottan aluszékony lenne, a feje tetején levő kutacs nagyon besüppedne, akkor szólni kell, sürgősen plusz folyadékbevitelre van szükség.
Következménye lehet a kiszáradásos láz, amely a nem megfelelő folyadékpótlás miatt lép fel. 39oC testhőig elképzelhető, hogy nem betegségről van szó, hanem arról, hogy a bágyadtság oka a folyadékhiány. Ha a testhőmérséklet a folyadékpótlásra csökken, akkor aggodalomra semmi ok!

Gyakran okoz izgalmakat az első néhány napban, hogy sárga a gyerek. Mármint a bőre. Az élettani sárgaság oka bizonyos biokémiai folyamatokban keresendő, amelyekből számunkra annyi a lényeg, hogy a felszaporodó epefestéket a máj eleinte nem győzi lebontani, így az megjelenik a bőr alatti szövetekben is. 3 nap – 2 hét között ezért láthatjuk a gyerek arcán, bőrén, sclera-ján (szemén) a színváltozást. Ennek esetleges kóros értékét az újszülött osztályokon vizsgálják. A seBi (vérben lévő epefesték – serum Bilirubin) szintje alapján eldöntik, hogy szükséges-e beavatkozni. Túlzott aluszékonyság kísérheti a bőrjelenségeket. Ha kell, kék fény alá teszik a babákat speciális inkubátorba azért, hogy kihasználják annak jótékony hatását az epefesték lebontásának gyorsítására.

Ugyancsak a máj éretlensége okán, illetve mivel még nem indult be a K vitamin termelődése a szervezetben, előfordulhat a néhány órás gyermeknél vérzékenység. Ennek megelőzésére még a szülőszobán megkapja a pici az első K vitamin adagját szájon keresztül, melyet továbbiak követnek majd otthon.

Első hallásra/olvasatra furcsának tűnhet, hogy egy újszülött emlője duzzadt, esetleg savós váladék is ürül belőle. Kislányok esetén a hüvelyből vérzést tapasztalhatunk. Ha nem számítunk rá, megrémülhetünk. A jelenség azonban teljesen normális, anyai hormonok kerülnek a picibe még a magzati keringés során, és ez okozza az elváltozásokat. Erre utalhat a pattanásos újszülött arc is. Ezek teendőt nem igényelnek, a hormonok kiürülnek a szervezetből és megszűnik az emlőduzzanat, a vérzés, a bőrelváltozás.

Az újszülött osztályon a következők történnek a gyermekünkkel

• Vérvétel anyagcsere betegségek szűrésére (PKU szűrésként ismert): 26 ritka, de súlyos betegséget tudnak kimutatni, amelyek miatt a pici életveszélyes állapotba kerülhet, amely a testi és szellemi fejlődését gátolhatja, végső soron halálhoz vezethet. A korai diagnózis ismeretében és megfelelő terápiával viszont a későbbiekben teljes értékű életet élhet gyermekünk. Technikailag ez annyit jelent, hogy a sarkából a babának vért vesznek, azt egy itatós papírra felfogják, elküldik az ország legközelebb eső speciális laborjába. Jó esetben a szülő semmilyen értesítést erről nem kap, azaz ha nincs betegség, nem szólnak vissza nekünk. A megtörténtét a kiskönyvbe, zárójelentésre rögzítik. A mai korszerű technikákkal már a születést követő 48-72 órán belül levett vérből ki tudják mutatni a betegségeket, ezért fontos az esetleges otthonszüléseknél odafigyelni, hogy a vérvétel a területileg illetékes gyermekgyógyász illetve védőnő által megtörténjen!
• BCG oltás: bal vállába kapja az újszülött a tuberculosis (TBC) elleni védőoltást, amelyre a szervezet várhatóan néhány hetes korban reagál majd piros pötty --> pattanás-szerű bőrelváltozással az oltás helyén. Nem kell tőle megijedni, ne nyomkodjuk, ha kifakadna, majd szépen begyógyul!
• Orvosi vizsgálat: kiterjed a belső szervekre (szív, tüdő meghallgatása, bőr szemrevételezése, újszülöttkori reflexek vizsgálata, hallásszűrés, csípőficam vizsgálata)

Ezeken túl pedig bent az újszülött osztályon fürdetik a picit, ápolják a köldökcsonkját, mérik a súlyát. Az anyával pedig lehet próbálkozni a szopizással, tisztábatétellel. A fennmaradó időben pedig az alvással. Mozgalmas időszak, de fontos események ezek, amelyeket jó, ha tudjuk, miért történnek.