A státuszvizsgálatok

A státuszvizsgálatok mai formájukban 2009-ben kerültek bevezetésre hazánkban. Ezt megelőzően is bizonyos rendszerben történt állapotfelmérés a gyermekek fejlődésére vonatkozóan, de az alábbiakban részletezett ritmusban és szempontok szerint 2009 óta.
A cél, hogy az életkorhoz kötött szűrővizsgálat során a betegségek korai szakaszban felismerésre kerüljenek, lehetőség nyíljon a megelőzésre. 1, 3, 6 hónapos korban, majd 1-6 éves korig évente történnek ezek az állapotfelmérések. Mérföldkövek ezek az életkorok, melyekről meghatározták a szakemberek, általánosságban milyen fejlettségi szintet kell takarniuk. Jogszabályi háttere: "A kötelező egészségbiztosítás keretében igénybe vehető betegségek megelőzését és korai felismerését szolgáló egészségügyi szolgáltatásokról és a szűrővizsgálatok igazolásáról szóló 51/1997. (XII.18.) NM rendelet", tehát kötelező vizsgálatról van szó.

Előbb a védőnői tanácsadáson kell megjelenni, ezután, az ott kapott státuszlappal javasolt felkeresni a gyermekorvost, aki szintén elvégzi a vizsgálatot. Semmi fájdalmas dolog nem történik egyik helyen sem. A kapott lapot minden alkalommal tegyük el. A későbbiekben kérhetik az óvodában, iskolában, különböző más vizsgálatokon. Fontos dokumentum!

A védőnői rész testsúly, testmagasság, fej – és mellkörfogat mérésből, valamint egy állapotfelmérő lap kitöltéséből áll. Az orvos pedig a tanácsadáson egyébként is elvégzett vizsgálatokat teszi meg ezeken az alkalmakon is.

Az alábbiakban bepillantást nyerhetünk a státuszlapok szempontjaiba. Nem kell külön készülni rájuk, főleg nem megpróbálni megtanítani a csecsemővel bizonyos dolgokat, de érdemes nagyjából képben lenni, milyen kérdésekre számíthatunk. Vannak dolgok, amelyek nem feltétlenül tűnnek fel otthon a hétköznapokban, a tanácsadóban hirtelen így nem is tudjuk megmondani, adott szituációban mit is csinál a baba.

1 hónaposan

Pszichomotoros és mentális fejlődés: fel tudjuk-e kelteni valamivel a figyelmét; hason fekve át tudja-e fordítani a fejét; nyugalomban ökölben van-e a keze; a végtagok hajlított tartásban vannak-e; nyugodtan alszik-e; túlzottan sírós, ingerlékeny-e; aluszékony-e, túlságosan nyugodt-e; meg tudjuk-e nyugtatni?
Látás: rövid ideig élénk színű tárgyat nézeget-e?
Hallás: emberi hangra figyel-e; erős zajra összerezzen-e; felsíráskor az anya hangja megnyugtatja-e; rövid torokhangokat hallat-e?

3 hónaposan

Pszichomotoros és mentális fejlődés: fel tudjuk-e kelteni valamivel a figyelmét; nyugodtan alszik-e; túlzottan sírós, ingerlékeny-e; aluszékony-e; túlságosan nyugodt-e; meg tudjuk-e nyugtatni; figyel-e arra, aki beszél hozzá; mosolyog-e arcokra; ha a kezébe adunk egy csörgőt, megtartja-e; hason fekve a fejét magasra felemeli-e; csökkent-e a végtagok hajlított tartása; ha ülésbe húzzuk, emeli-e a fejét; oldalról próbál-e a hátára fordulni?
Látás: 25 – 30 cm távolságban követi-e az arcot; nézegeti-e a saját kezét?
Hallás: felsíráskor az anya hangja megnyugtatja-e; fejével a hang irányába fordul-e; félálomban a zajra összerezzen-e, gőgicsél-e?

6 hónaposan

Pszichomotoros és mentális fejlődés: látszik-e, hogy akiket ismer, azokra megkülönböztetetten reagál; kialakult-e az alvásritmusa; nyugodt, kiegyensúlyozott, vagy nyugtalan, sírós-e; hasra és vissza fordul-e; játékait egyik kezéből átteszi-e a másikba; szimmetrikusan mozognak-e a végtagjai; hason fekve megtámaszkodik-e az egyik kezén és a másikkal nyúl-e a játék után?
Látás: párhuzamosan mozognak-e a szemei; kezét nézegeti-e a középvonalban; leeső tárgy után néz-e?
Hallás: figyel-e az emberi hangokra; erős zajra összerezzen-e; felsíráskor az anya hangja megnyugtatja-e?

1 évesen

Pszichomotoros és mentális fejlődés, magatartásbeli tényezők: egyszerű utasítást, tiltást gesztus segítségével megért-e; akaratát kifejezi-e; megérteti-e magát; apró tárgyakat csippentő fogással megfog-e; feláll-e, kapaszkodva lépeget-e; mászik-e; játékot ki-be rámol-e; kanalat, poharat próbál-e önállóan használni; öltözésnél, fürdésnél aktívan közreműködik-e?
Látás, kancsalság: képekre rámutat-e; szemmozgása párhuzamos-e?
Hallás: figyelmét elterelve a hang irányába fordul-e; suttogó hangra figyel-e, utánozza-e?
Beszédfejlődés: anyanyelvi hangzókészlettel halandzsázik-e; 1 – 1 szótagot, szót mond-e?

Talán zavaró lehet a fenti felsorolásban, hogy mindegyik szempont megfogalmazása: csinálja-e. A fejlődés, fejlettség megítélése nagyon nehéz kérdés. Ahogy a Hónapról hónapra fejezetben is hangsúlyozzuk, nagyon egyéni, ki mikor mit tud és mit nem. Esetleg mi az, amit teljesen ki is hagy a repertoárból. Ezek a státuszvizsgálatok azért kellenek, hogy egy hozzávetőleges képet kapjunk a pici állapotáról. Nem jelenti azt, hogy mindenben mindennek stimmelnie kell. Egyéni eltérések itt is mutatkozhatnak. És amint sejthető, nem is mindenütt az „igen" felelet a cél. A fent felsoroltak tehát a kérdések formájában olvashatóak, és nem az „elvárt választ" sugalljuk velük. Őszintén és tényszerűen válaszoljuk meg ezt a védőnőnek, gyermekorvosnak, akik majd megítélik, az esetleges eltérések kórosak-e, igényelnek-e teendőt, vagy beleférnek a normál tartományba.

Leginkább azért érdemes átböngészni, hogy ne érjen senkit váratlanul egy kérdés sem. Fontos szempontok a szakembereknek, de nem feltétlenül magától értetődő a megfigyelésük a szülők számára!