A védőoltások

A védőoltások története egy XIX. századbeli nagy himlőjárványig nyúlik vissza, széles körű elterjedése az 1950-es években valósult meg. Először tehát a rettegett feketehimlő elleni védelmet dolgozták ki oltóanyagokkal, majd következett további jó néhány komoly szövődményekkel járó, járványos méreteket öltő betegség, ami ellen kifejlesztettek vakcinákat.

Néhány évtized alatt látványos eredményeket értek el ezen fertőzések megelőzésében azok az országok, ahol az oltási fegyelem megfelelő volt. Magyarország ezen országok közül is kiemelkedő. Ennek köszönhetően a lakosság már nem találkozik például kanyaróval, szamárköhögéssel, torokgyíkkal.
Ahogyan változik azonban a világ, úgy jelennek meg újabb és újabb súlyos állapotokat okozó kórokozók is. Ezeket követve pedig az újabb és újabb ellenanyagok. Ennek tudható be, hogy az oltási rendszert folyamatosan változtatja az egészségügyi ellátó rendszer.
Ahogyan az egészségügyhöz, a betegségekhez, a gyógymódokhoz való hozzáállás nagyon nagy különbségeket mutat, úgy a védőoltásokról is megoszlanak a vélemények.
Állásfoglalás nélkül annyit mindenképpen meg kell jegyezni: jelenleg a magyarországi szabályozások szerint a kötelező védőoltások elutasítása büntetendő. Csecsemő esetében a szülőt vonják felelősségre természetesen. A rövid magyarázat: a gyermek egészségét és a többiekét is veszélyezteti ezzel, hiszen azzal sikerül ilyen mértékben távol tartani a kórokozókat, hogy kivétel nélkül mindenki be van oltva. Kicsit tudománytalan így a megfogalmazás, de ez a lényege a szemléletnek.

Általános tudnivalók a védőoltásokról

Az előírt életkor betöltésekor minden csecsemő oltható és oltandó, aki egészséges. Kizáró ok a láz, az immungyengeség, melynek elbírálása a gyermekgyógyász feladata.
Csecsemőkorban fekvő helyzetben, combba, izomba szúrják az oltóanyagokat az orvosok. A védőoltásoknak lehetnek következményei és szövődményei. Egyes oltásokat követő 48-72 órában jelentkezhet láz (pl. Pentaxim), más esetekben 5-12 nap múlva (pl. MMR) emelkedik a testhő, amely az oltás következménye, normális reakció. Lázcsillapítás elegendő. Enyhe levertség, bágyadtság is jelentkezhet, jellemzően 1-2 napig tart az is. Az oltás szövődménye lehet a szúrás helyén megjelenő bőrpír, duzzanat, tályog, amely nem az összetevők miatt alakul ki, hanem a kivitelezéssel volt gond. Izomba kell ezeknek az anyagoknak kerülniük, előfordulhat, hogy nem ment elég mélyre a tű, esetleg kis szennyeződés jutott be bőr alá valahogy.
Vizes ruhás borogatás szükséges és mindenképpen mutassuk meg orvosnak.