A csecsemő fejlődése

Ahogyan magzati korban sem lehet centiméterszalaggal és patikamérleggel meghatározni a fejlődés ütemét az egyéni különbségek miatt, úgy a megszületés után is nagyon nehéz adott pillanatról megmondani, most akkor éppen hol is kell tartania egy gyermeknek. Nincs olyan, hogy kell. A testi, mozgás, érzékszervi, értelmi, beszéd, érzelmi, szociális, stb. fejlődésnek megvan az üteme, amely hozzávetőlegesen behatárolható, de szerencsére nagy különbségeket mutat. Ettől olyan izgalmas szülőnek lenni. Ettől is. Figyelni a gyermek nyiladozó értelmét, kezdetben csetlő – botló mozgását, selypítését. És hasonlítgatni a szomszédéhoz, a családban, baráti társaságban cseperedőkéhez. Látni, hogy van amit előbb elkezdett csinálni, mint a másik, mást esetleg később, vagy máshogy, vagy esetleg nem is. Rácsodálkozni, örülni, büszkélkedni, naplót írni, néha türelmetlenül várni, aggódni. Szülőnek lenni ezt mind jelenti.
Az alábbiakban havi bontásban nagyvonalakban megpróbáljuk megfogalmazni, miket szoktak adott korú gyerekek már csinálni. Ha gyermekünk esetleg előbb kezdte, sebaj. Ha még nem csinálja éppen, akkor sincs feltétlenül baj. Ha pedig nagyon nyugtalanít, valami egy – egy szakaszban, kérdezzük bátran a körülöttünk lévő szakembereket (gyermekorvost, védőnőt, gyógytornászt).