Súly és hosszfejlődés

Még a várandósság alatt hozzászoknak a kismamák ahhoz, hogy gyermeküket folyton „méricskélik". Az ultrahangos leleteken feltüntetett adatokat a baba fejére, kezére, lábára, mellkasára, egyéb paramétereire vonatkozóan szívesen hasonlítgatják az előző terhességben mértekhez, vagy a barátnők csemetéinek méreteihez. Noha az extrauterin (méhen kívüli) életben az emberek ahányan vannak, annyi félék, és ez a különbség magzati korban is valamelyest fennáll, központi kérdés, kinek melyik testrésze éppen mekkora ...

A megszületés után sincs ez másképp nagyon sokáig. Hogy ki mekkora súllyal és hosszal jön a világra, elsősorban alkati kérdés, öröklött tényezők játszanak nagyon nagy szerepet. Ehhez jön még a várandósság alatt fellépő egyéb állapotok valamelyike (elégtelen méhlepény-keringés, terhességi diabetes, anyai alkoholizmus, dohányzás, stb.). Mindezeknek köszönhetően ahány baba, annyi forma.

A fejlődés későbbi ütemét is nagymértékben befolyásolják az öröklött tényezők. Persze előfordulhat, hogy nem a szülők alkatát, magasságát, formáját mutatja egy gyermek, sokkal inkább valamelyik nagyszülőre, nagynénire, nagybácsira hasonlít. Ez a lutri a genetika szépségei közül való. Környezeti, életmódbeli befolyással bírnak a táplálkozási szokások már csecsemőkorban is, valamint az esetlegesen zajló vagy krónikus betegségek.

A fejlődés természetére általánosságban véve elmondhatjuk, hogy dinamikus, de az üteme nem mindig egyenletes. Nagyon fontos ezt jól megjegyezni, számtalanszor kanyarodunk vissza ehhez a tényhez! Ahogyan a csecsemő fejlődése hónapról hónapra fejezetben is olvasható, a mozgás, az értelmi és minden más terület fejlődése során a súlypontok mindig másutt vannak.

A születést követő hetekben a bevitt táplálékból származó energia szinte kizárólag a súly- és hossznövekedésre fordítódik. Ennek köszönhetően a csecsemők zöme „nem ismeri a tankönyvet". Gyermekgyógyászati irodalmak ugyanis arról írnak, a kisbabák az első 6 hónapban havonta 600 g-ot híznak, majd 7 – 12 hónapos koruk között havi 500 g-ot. Nagyjából sosem alakul így a kicsik gyarapodása.
Az első hónap pontos megítélése azért kicsit nehezebb, mert kalkulálnunk kell az élettani súlyeséssel. A 4-5. életnapig a születési súly max. 10%-át elvesztheti a csecsemő, ez teljesen normális élettani folyamat. A növekedés csak ezután indul meg. Nagyjából 2 hetes korukra szokták visszanyerni a születési súlyukat. Így az ún. hazaadási súlyhoz érdemes viszonyítani a következő 4 hét történéseit, akkor kapunk korrekt eredményt.
Egyes vélemények szerint befolyásoló tényező, hogy a pici anyatejjel táplált, vagy esetleg tápszert kap. Nos, a gyakorlat azt mutatja, hogy túlzottan nagy különbség nincs a különböző etetési módokban. Sok újszülött – kizárólagos szoptatás mellett is – az első 4 hétben akár 1000 – 1200 g-ot is gyarapszik, de a legjellemzőbb a 700-800 g körüli érték. Ehhez kb. 5 cm hossznövekedés társul.
Sokan tartják ezt a fejlődési ütemet a második és a harmadik hónapban is. Anyatejjel vagy tápszerrel, de havonta közel 1 kg-ot tornáznak magukra. A hossznövekedés intenzitása kissé azért lassul. 2-4 cm-eket nyúlnak hónapról hónapra.
Más csecsemők ez idő alatt épphogy elérik, vagy esetleg csak megközelítik a könyvek által „előírt" 600 g-ot. Közben jól esznek, nyugodtak, székletük rendben és látszólag szépen fejlődnek.
Normális ez utóbbi is, és rendben van az előbbi is.
Ezalatt a hosszuk általában havonta + 2 cm-rel több, majd a második félévben ez havi 1-1,5 cm.
Szintén a gyermekgyógyászati könyvekben olvashatjuk, hogy a csecsemők féléves korukra megduplázzák, az egyéves születésnapjukra megháromszorozzák a születési súlyukat.
Nos, igen, a duplázást elég sokan megteszik. Van, aki 3 hónapos korára el is éri ezt, utána pedig szinte semmit nem hízik. Néhány hét alatt az édesanyának természetessé válik, hogy a pici milyen ütemben gyarapszik. Általában meg is ijeszti őt gyermeke, mikor egyik hónapról a másikra már nem hízik, csak esetleg 300-400 g-ot. Tudomásul kell vennünk: egyrészt azt az ütemet nem lehet tartani, hogy minden hónapban +1 kg. Ez nem kétséges. Másrészt a bevitt energia nem csak a testi növekedésre fordítódik. A mozgás, az értelmi fejlődés ugyanilyen fontos és energiaigényes. Látványos, hogy amikor megkezdődnek a forgások, a mosoly megjelenik, a hangadás egyre gyakoribb, a pici egyre több időt tölt ébren napközben, akkor a súlyfejlődés kicsit megtorpan. Viszont számos újdonságot csinál a baba.
Más csecsemők kissé egyenletesebben osztják be erőiket. Hónapról hónapra 600-700 g körüli növekedéssel érik el féléves korukra a születési súlyuk dupláját. Közben ők is megkezdik mozgástevékenységeik gyakorlását, egyre ügyesebbek már.
A születésnapra megháromszorozás nehezebb kérdés. Ha egy 2800 – 3000 g-mal született babára gondolunk, akkor kb. 9 kg-os súlyt elérni az 1 éves születésnapra többnyire sikerülni szokott. Kivéve persze az alkatilag nagyon vékonyka csecsemőknél, akiknél az elmúlt 12 hónap során láttuk, hogy minden alkalommal óvatosan hízogatott csak. Ezzel szemben akik 4000 g fölötti súllyal születtek, azoknak azért többnyire nem szokott összejönni a 12 kg 1 éves korra, de nem is elvárt.
Sokkal fontosabb az üteme, ha egyenletesen halad előre, minden rendben. Ha kicsit megtorpan, gondoljuk végig, mi más terület került esetleg előtérbe. Ha talán visszaesést tapasztalunk, volt-e valamilyen betegség az utóbbi hetekben, ami okozhatja a lemaradást. Ha újra meglódult, megnyugodhatunk, kilábalt a betegségből.
Mindenképpen át kell gondolni, vajon mi zajlik a kicsi szervezetében, ha a legelső élethónapokban 300 g-nál kevesebbet hízik, ha étvágytalan, aluszékony, rosszkedvű, sápadt, ehhez ritka és nehézkesen ürített széklet társul, nincs a csecsemőnek napi 5-6 pisis pelenkája, fáj a hasa, sír sokat, bukik sokat.
Nagyon látványos, jól érthető a percentilis görbe, amelyet a csecsemők és kisgyermekek fejlődésének megítélésére, nyomon követésére használunk. A havonta a csecsemő tanácsadóban mért értékek felhasználásával a szülők is vezethetik otthon maguknak ezt. A módszer lényege, hogy nagyszámú magyar gyermek fejlődését nyomon követve statisztikai módszerrel meghatároztak egy átlagos súly- és hossznövekedést hónapról hónapra, évről évre, amelyet egy táblázatban ábrázoltak. Régebbi Gyermek egészségügyi kiskönyvekben ezt még meg is találjuk.
Tehát van egy középérték, egy nagyátlag, amely az 50-es vonal. Egyrészt az ettől való eltérést figyeljük. Kicsit súlyosabb, kicsit hosszabb az a baba, aki a 75-ös vonalon tartja magát. Dundi, ill. nyúlánk a 90-es értéknek megfeleltethető gyermek, és az átlagosnál jóval nagyobb a 97-es percentilis vonal menti értékeket felvevő. Ugyanez igaz visszafelé is. Aki 25-ös percentilen mozog, az kicsit kisebb mint a nagytöbbség, aki 10-esen, az már vékonynak, picurkának mondható. A 3 percentilen, vagy az alatt elhelyezkedők általában kórosan soványak. Kivéve persze a koraszülötteket, mert ők jó esetben 3 éves korukra érik utol kortársaikat, így az ő görbéjük, bár lehet gyönyörű egyenletes, mindig valahol jóval a 3-as vonal alatt húzódik, mind a 12 hónap során.
A fentebb felsorolt számoknál sokkal fontosabb azt figyelnünk, hogy a görbe íve egyenletes –e. Ebből láthatjuk az esetleges megtorpanásokat. Ebből is. Meg persze a gyereken is.
A másik, mielőtt valaki nagyon megijedne, hogy a picivel baj van. Létezik ennek a görbének egy összesített változata is, melyen a súly és a hossz viszonya látható. A kívánatos, hogy ez legyen az 50-es érték körül. Azaz lehet, hogy egy baba súlya jóval több, mint a kortársaié, de hosszabb is. Vagyis a testalkata arányos. Arányosan nagyobb csecsemő, mint a többiek. És nem baj, ha a súlya kisebb, akár jóval is, miközben néhány centivel rövidebb is, mint a többiek. Ettől még lehet formás, egészséges, jól fejlődő.

Összegzésképpen néhány dolog, amit ne feledjünk, mikor a gyermek fejlődésére gondolunk, esetleg másik picivel akarjuk összehasonlítani.
Önmagukban a számok semmit nem mondanak. Ez talán a fentiekből jól kitűnt. Honnan indult a gyerek, mi történt az elmúlt időszakban, miket hozott genetikailag, magához képest hogyan alakul. Ez a kulcs a megítéléshez.
A fejlődés tehát dinamikus, de üteme nem mindig egyenletes. És nagy egyéni különbségeket mutat!